Szubjektív - és nem teljeskörű - összefoglaló a saját tapasztalataimról, elsősorban azoknak, akik még hezitálnak a vásárlás kapcsán.

Az életérzés a megrendeléssel kezdődik

Már az is nagy dolog, hogy Magyarországra lehet kütyüt vásárolni az amerikai Amazonról, az oldalon jelzett 2-4 munkanapos szállítási határidő viszont már egyenesen science fiction kategóriának tűnik. Pedig nem az. A vasárnap este leadott rendelésemet szerdán délelőtt már a kezembe is kaptam (persze lehet, hogy csak szerencsém volt). Az Amazon viszont ezt a három nap várakozást is izgalmassá teszi, mivel az oldalon bármikor meg lehet nézni, hogy éppen hol tart a rendelésünk.

(Vigyázat, ez a funkció iszonyat addiktív, és könnyen vezet tízpercenkénti oldalfrissítéshez.)

Szállítási költség, ár, vám

Én a legkisebb modellt vásároltam meg, ez 139 dollár, ehhez jön a kb. 20 dolláros szállítási díj, ez nálam összesen 32 ezer Ft-ra jött ki. Ha egy darabot rendelsz, akkor nem kell rá vámot fizetni, mert értékhatár alatt van. A szállítás előtt a magyar UPS küld egy eléggé nehezen értelmezhető vámáru-nyilatkozatot, de nem kell megijedni, csak a jelölt mezőket kell kitölteni, aztán egyszerűen e-mailben visszaküldeni. Kicsit furcsa, hogy ÁFÁ-t sem az USÁ-ban, sem Magyarországon nem kell fizetni a vásárlás után, de ezzel tulajdonképpen együtt lehet élni.

Kicsomagolás

A csomag megjelenésében nem valami izgalmas, inkább az Ikeát idézi, mint az Apple-t: szemmel láthatóan a végletekig optimalizálták, hogy a lehető legkisebb legyen.

A csomagban a Kindle mellett egy USB-kábel (Magyarországon használhatatlan hálózati csatlakozóval, de arra nincs is szükség, gépről is tölthető) és egy minimalista használati útmutató található. Ez utóbbi egyébként kicsit feleslegesnek tűnik, mivel a készülékre fel van téve ennek részletesebb verziója (és hát azért találták ki a Kindle-t, hogy kiváltsa a papírt, ugye).

Kibontás után a képernyőn már ott fogadnak az első instrukciók: kapcsold be, és dugd rá USB-n a gépre. Az ábra elsőre olyan, mintha matrica lenne, de nem, ez maga a kijelző. Az olvasási élmény körülbelül erről szól: pontosan olyan, mintha fizikai papírt néznénk. Vagyis valamivel talán jobb is, mivel ez a kontraszt tökéletes: a háttér nem sárgul, a tinta nem halványul. Fehéren a fekete, ahogy kell.

Hogy kerülnek rá a könyvek?

Azt már korábban több helyről is hallottam, hogy a Calibre nevű szoftver a legjobb megoldás a tartalmak kovertálására és felmásolására (már amikor épp nem a Kindle Store-ban vásárolunk, ugye). A Calibre egyébként ingyenes (mi más lenne!), és van belőle Windows, Linux és Mac verzió is. Alapvetően úgy működik, hogy beledobáljuk a mindenféle forrásból és formátumban összeszedett dokumentumainkat, ő átkonvertálja a Kindle-hez szükséges MOBI formátumba, majd rátölti az eszközre. Elvileg millió dolgot lehet benne konfigurálni, de a legtöbbször a default beállításokkal tökéletesen megy a dolog (szerencsére, mert a Calibre felülete nem a legfelhasználóbarátabb).

Én nem nagyon ástam bele magam a beállításokba, így futottam már bele ilyesmikbe:

• txt formátumú könyveknél konvertálás közben szétesett a karakterkódolás (ilyenkor legegyszerűbb, ha a forrásból csinálunk egy .rtf verziót, és azt dobjuk be a Calibre-be)
• PDF-eknél sajnos az oldal- és sortörések kezelése nem mindig tökéletes, néha egy szó közepén jön egy sortörés, ahogy az eredeti dokumentumban volt, nem tördeli újra
• ha egy dokumentumban volt oldalszám (tipikusan saját anyagokban a láblécben), azok bizony nem tűnnek el, hanem bekerülnek a folyó szövegbe

(Lehet, hogy ezekre mind van egyébként megoldás, még kezdő vagyok.)

Az olvasás élménye

Olvasás közben a fent említett hibák igazából jelentéktelenek, nem csökkentik az olvasás élményét. (Akinek meg igen, az ne kalózkodjon, hanem vásároljon meg mindent.) Elcsépelt, de igaz: a Kindle-ön olvasni olyan, mintha nyomtatott papír lenne a kezükben. Nem elhanyagolható előny ugyanakkor, hogy mindössze 240 gramm, tehát könnyebb mint a legtöbb könyv. A Kindle egy kézben is kényelmesen tartható, a lapozás pedig sokkal egyszerűbb és kényelmesebb, mint egy könyvnél. Ez utóbbi funkciónál érdekes megoldást alkalmaztak a tervezők: az eszköz mindkét oldalán található egy nagy "továbblapozó" gomb, a balkezesek sincsenek tehát diszkriminálva. Amit meg kell szokni, hogy lapozáskor a képernyő mindig villan egy kicsit, ahogy elsötétedésből kirajzolja az új tartalmat, de gondolom, ez a technológia sajátossága, nem zavaró.

Már említettem, hogy a nagy kontraszt miatt olvashatóbbnak érzem a Kindle-t, mint egy könyvet, és talán emiatt, talán a lapozás kényelme miatt, de úgy tűnik, sokkal gyorsabban olvasok rajta már pár nap használat után is.

Kiegészítő funkciók

A Kindle legfontosabb funkciója értelemszerűen az olvasás, de a tervezők azért beletettek pár kiegészítő funkciót is. Értelemszerű, hogy wifi hálózatra tudunk csatlakozni és a Kindle Store-ban vásárolni, de beépítettek például egy felolvasót is, azaz angol nyelvű tartalmaknál egyszerűen válthatunk hangoskönyv módba is. Érdekesség, hogy a Kindle accountunkat összeköthetjük Twitter vagy Facebook fiókunkkal, így olvasás közben a legjobb idézeteket azonnal kicsiripelhetjük (bár ezt nem próbáltam).

Jelenleg az Experimental (értsd: béta) címke alatt érhető el egy MP3-lejátszó és egy böngésző. A zenelejátszó elég egyszerűen működik: egy könyvtárba bemásolunk zenéket, amelyeket abban a sorrendben lejátszik, ahogy ott találhatók (billentyűzetkombinációval tudunk számot léptetni). A feltöltött zenék között nem tudunk böngészni, nem tudunk playlisteket készíteni, gyakorlatilag ugyanazt az interface nélküli élményt hozza, mint az első iPod Shuffle. A böngésző érdekes koncepció, a szürkeárnyalatos megjelenítés még nem gond, de az már elég kényelmetlen, hogy az egérkurzort csak nyilakkal lehet mozgatni. Az igazi problémát a képernyőfrissítés jelenti: scrollozásnál a képernyő mindig villan egyet, hiszen először letörli a képpontokat, majd újrarajzolja őket. Mindenesetre ha nem vagyok türelmetlenek, az Index átolvasására ebben a formában is alkalmas.

Felhasználói felület

Elsőre nagyon furcsa a Kindle felhasználói felülete, mivel az ember önkéntelenül is az érintőképernyős eszközökkel hasonlítja össze. Mivel ezen sem érintőképernyő, sem trackpad nincs, így valamennyi menü szöveges módban jelenik meg, és a nyilakkal tudunk navigálni, ehhez azonban hozzá lehet szokni.

Kicsit olyan érzésem van ugyanakkor, hogy a user interface-en nem gondolkodtak túl sokat, a legtöbb helyen a legegyszerűbb, de nem feltétlenül leglogikusabb megoldást választották.Sok olyan felület van, amit még szöveges módban is barátságosabbá, intuitívabbá lehetett volna tervezni. Komoly problémák azonban így sincsenek az eszközzel, a használata könnyen megtanulható, és a felület puritánságában még fel is lehet fedezni valami kis retró bájt.

Összefoglalva: megéri

Engem már pár nap használat után a "hogy tudtam eddig enélkül élni?" érzés kerített hatalmába. Aki szeret olvasni és sokat is olvas, annak nem kérdés, hogy megéri. A Kindle valószínűleg a létező legjobb élményt nyújtja, ha írott tartalmak fogyasztásáról van szó. A végső érv azonban valószínűleg az ár. Ha a számok oldaláról nézzük, a Kindle ára nagyjából 10-15 könyv árának felel meg, és ha ehhez hozzávesszük, hogy alternatív forrásból is rengeteg tartalmat tudunk rá szerezni, elég egyértelmű döntésnek tűnik a dolog.